Anya Pradat Visel

Sikeres, Mai, Trendi, Céltudatos anyák blogja

10 dolog amire nem készítenek fel a baba érkezése előtt

2018. február 26. 08:57 - Addison

 

Kismamaként járhatunk kismama tornára, jógára, masszázsra, szülésfelkészítőre, szoptatási tanácsadásra. Olvashatunk jobbnál- jobb és érdekesebb könyveket, hogy mi vár ránk a szülés közben és után. 

De igazán arról senki sem beszél, hogy is fognak a hétköznapok kinézni a baba első egy évében. Amikor már nem nagy szám a családban ,hogy szültél, mindenki éli a saját életét,mint előtte,  már elfelejtenek a munkahelyeden, amikor már apa ismét belerázódott a régi kerékvágásba és napirendjébe. 

Maradsz Te és a baba. 

Vagy babák. Ha ikrek. Arról nem tudok nyilatkozni, de azt hiszem ebben az esetben, nem maradsz egyedül, egy nagyi minden nap veletek lesz ;)

Íme az én  listám ami a napokban fogalmazódott meg bennem :

  1. Senki nem szólt, hogy a hátamat, derekamat iszonyatosan erősítsem meg, mert a büfiztetések megkívánják az erőt. Jaj és ha az én kicsim átlagnál nagyobb bébi? Akkor cipelhetem a plusz kilóit. Olyan helyeken fáj a hátam, hogy nem is tudtam, hogy ott is fájhat... Ez egy komoly fizikai megterhelés. És cardio. 
  2. Ehhez kapcsolódik: 9  hónap kell  a testnek, hogy újra a "régi " legyen szülés után. Értem. Csak ez a 9 hónap arról szól,hogy fizikailag sokkal többet dolgozom, és pont pihenésre alig marad idő. Ilyen állapotban kell szegénynek regenerálódnia. Tündérmesének és egyszerűnek hangzik: 9 hónap várandósság és 9 pihi. Igazából kőkemény a második 9 hónap, nem is értem, hogy marad erő a testben,hogy visszaállítson mindent. Csodás.
  3. "Most aludj még, amig tudsz!" -mondták sokan még kismama voltam. Az én gyerekem nem sírós, nem  kel fel éjjel, mégis hulla fáradt vagyok mert én mióta megszületett, nem aludtam végig egy éjszakát. Mert azt senki nem említette, ha nem  fog sírni, akkor légzésfigyelőként funkciónálok majd néha, vagy felkelek arra, hogy a kis fejét beüti az ágyrácsba ( ő nem kel fel rá). De semmiképpen nem alszom már mélyen,mindig figyelek RÁ!
  4. Milyen gyógyszerek legyenek itthon? Minap döbbentem rá,hogy azt sem tudom milyen lázcsillapítók léteznek kisgyerekeknek. Persze van kúp itthon, de ennél nagyobb a választék gondolom. Jó lett volna egy lista. Pl. gyerek ragtapasz sincs itthon, pedig volt már kis vágás a  pici ujján, akkor döbbentem rá,hogy erről sem mesélt senki még. 
  5. Tanácsolták anyukák: csináljak mindent ugyanúgy mint előtte, vigyem a gyereket magammal ide - oda. Bevásárolni, kávézni. Na de azt nem mondták, hogy kivéve majd ha influenza szezon lesz, akkor ne menjetek inkább sehova, illetve milyen hercehurca egy babát téliesen felöltöztetni és végre elindulni vele. Vagy hogy nézzem meg a kedvenc helyeimet, be tudom-e egyáltalán oda tolni a babakocsit...
  6. Ha az öltözés megy is, azért ne felejtsük el, kakis pelussal nem  lehet elindulni, evés időben nem lehet elindulni, szóval azért nem  egészen "akkor" és "úgy" lehet nekiindulni ahogy eddig.
  7. De ezen is lépjünk túl, hová menjünk? Érdemes lett volna kismamaként tájékozódni, milyen baba programok vannak a városomban. Más anyukák ajánlását meghallgatni, mert mára csak az internet maradt, az meg nem jó tanácsadó. 
  8. "Kell egy napirend a babának"- jó szabály, nekünk is van. Viszont azt nem mondta senki,hogy ÉS NEKED IS KELL ! Mert néha pisilni és enni is elfelejtek, főleg az első hónapokban volt így. Annyira beszippantott az új felállás, a gondoskodás a bébimről, hogy nem éreztem fontosnak , hogy magamra is figyeljek. De már érzem,hogy ez hiba volt. Újra be kellett osztanom a saját időmet is, és figyelni a saját létfunkcióm fenntartására is- elvégre, nekem már nem  lehet bajom,  mert egész nap a kisbabát kell ellátnom. Nincs idő betegnek lenni. De talán épp ez az ösztön ad nagy védelmet ismét a testemnek. 
  9. A szoptatásról is vajmi keveset mondanak el. Gyönyörű dolog, de néha fájdalmas is. Nem elriasztás lenne, elmondani ezeket a kismamáknak, mert akkor nem érné őket váratlanul és nyugodtabbak maradnának. Találtam egy blogot, ahol az író személyes tapasztalatait osztja meg. 
  10. És végül, azt sem tudta senki elég jól megfogalmazni, mert nem is lehet, hogy milyen hatalmas és leírhatatlan boldogság egy kisbaba. Amikor rád mosolyog, amikor már rád nevet, amikor csak téged néz. Ahogy fejlődik a teste, a lelke, a mozgása. Minden nehézség eltűnik, abban a pillanatban amikor csak ránézel!
    mi2.jpg
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://anyapradatvisel.blog.hu/api/trackback/id/tr5013692954

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása